You are viewing an unstyled version of this page. Either your browser does not support Cascading Style Sheets (CSS) or CSS styling has been disabled.

Európai kitekintő - Közeledve Európához

Közeledve Európához


Előző cikkünk folytatásaként ugyancsak röviden bemutatjuk, hogy milyen aktuális tervekkel rendelkeznek az Európai Unió felé törekvő országok.

Románia
Romániában az ETCS 1-es szintjének bevezetése mellett döntöttek korábban, ennek megfelelően indult meg az 1-es szintű pilot szakasz telepítése (Bukarest-Campina) és a további előkészítések. Az európai trendek azonban e kérdéskörnek a felülvizsgálatára késztették a romániai érintetteket is. Az új stratégiai irányelv alapján Románia az ETCS 2-es szintjének bevezetését tervezi a korridorokon, míg ETCS 1-es szintet az egyéb fővonalakra.
A 2-es szint bevezetési lehetőségeinek feltárását célzó költségbecslő számítások két szkenárióban vizsgálják az adott kérdéskört. Egyik oldalról a 2-es szint közvetlen bevezetése áll szemben azzal a verzióval, amikor is az ETCS 1-es szintjének a GSM-R hangszolgáltatásával kiegészülő rendszerét folyamatos migráció keretében váltanák fel a szükséges helyeken a 2-es szintre. A költségszámítások azt mutatják, hogy a közvetlen 2-es szintű kiépítés kevésbé költséges, mint a migráció keretében végrehajtott felfejlesztés. Az 1-es szintről való migrációs bevezetés a romániai számítások szerint mintegy 12%-os költségnövekedést okozna.
A romániai változások komoly kihatással bírnak a IV. számú pán-európai korridor jövőjére. Magyarország elemi érdeke, hogy a korridoron mielőbb teljes értékű interoperábilis kapcsolat jöjjön létre a Fekete-tengeri kikötők felé.

Bulgária
Bulgáriában a nemrégiben lezajlott szervezeti szétválasztások után még nem alakultak ki egyértelműen a felelősségi és szerepkörök. Mindez komolyan hátráltatja az egységes európai színvonalú nemzeti vasúti stratégia kialakítását. A román ERTMS bevezetési stratégiában bekövetkezett változások továbbgyűrűzése figyelhető meg a bulgáriai eseményekben is.
A konkrétumokat illetően az egyik legaktuálisabb kérdés a román-bulgár határátmenetnél, a Duna felett átívelő elöregedett közúti és vasúti híd újjáépítése, és az ERTMS határátmenet apaleveinek tisztázása. A kérdéskör kapcsán folyamatos koordinációk folynak a két ország között.

Horvátország
Az ország talán legfontosabb vasúti folyosója a X. számú pán-európai korridor. Sajnálatos tény, hogy ennek a számos alternatív útirányt tartalmazó folyosónak éppen a szerbiai területek kapcsán nincs elkerülő vonala. Szerbia politikailag és gazdaságilag instabil, konkrét korridorfejlesztési programmal nem rendelkezik, így a X. számú korridor többi szakaszán, így Magyarországon sem várható rövid távon jelentősebb fejlesztés. Mindemellett Horvátországban éppen a folyosó keleti szakaszán kezdődött meg az ETCS 1-es szintjének pilot telepítése. A tervek szerint a pontszerű vonatbefolyásolás problémáit hurok alkalmazásával kívánják kiküszöbölni, míg hosszabb távon - a GSM-R rendszer kiépítése után - a rádiós infill alkalmazását tervezik. Emiatt folyamatosan figyelemmel kísérik az olaszországi rádiós infill specifikációs és tesztelési procedúrákat.
A Pán-Európai korridorok közép- és kelet-európai szakaszai

Horvátországra is hatással bír az Európa szerte terjedő ETCS 2-es szint. Stratégiai szinten már elkezdték a rendszer bevezetési lehetőségeinek vizsgálatát. A GSM-R rendszer kapcsán egyelőre a korridor megközelítés érvényesül, 2010 előtt a X. korridor horvátországi szakaszán tervezik a telekommunikációs hálózat telepítését.
Jóllehet az ország kimaradt a 2007-es EU-bővítésből, Horvátország előtt nyitva állnak az előcsatlakozási alapok, így a közlekedésfejlesztésre az ISPA. Stratégiai terveikben a csatlakozás utáni időszakra a csatlakozott országok számára elérhető kohéziós alapok megnyílásával számolnak. Mindez reményt adhat Horvátországnak arra, hogy a sajtóban megszellőztetett további EU-bővítések leállítása mégsem reális politikai útirány.

Szerbia
Az eddigiekkel ellentétben Szerbiában egyelőre nem sok jele van a demokratizálódási folyamatok felgyorsulásának. Az ország politikai elszigetelődése nem csökken, gazdasági ereje nem nő, mindez jelentős kihatással van az infrastrukturális beruházások mennyiségére. Az idevonatkozó európai irányelvek, technológiák átvételéről konkrétumok egyelőre nem ismertek.

Vissza a cikkekhez

Lap teteje